Nyugdíj 2012 - Jelentős nyugdíj változások 2012-től

Nyugdíjtörvény 2012: jelentős nyugdíj változások 2012-től. A kormány átalakítja a nyugdíjrendszert, az új nyugdíjrendszer szabályozás 2012 januárjától lép életbe. A nyugdíjtörvény 2012 érelmében annak jár  teljes öregségi nyugdíj, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, legalább 20 év bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik, illetve nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.

2010- től a nyugdíjkorhatár 65 év, ez gyökeres változtatás a régi rendszerhez képest. A nyugdíj megállapításának a fő alapfeltétele, hogy ne álljon fenn munkaviszony és legyen meg az előírt szolgálati idő.

A korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakítása főleg a fegyveres testületeknél dolgozók korai nyugdíjazását érinti. Ez jövőre csak néhány milliárd forint megtakarítést jelent, de már 2013-ban elérheti a 6 milliárd forintot. A nyugdíjrendszert érintő legnagyobb átalakítás kétségtelenül a rokkantnyugdíjasokat érinti. Ebből 2011-ben több mint 10 milliárd forint megkatarítás érhető el, 2013-ban azonban már 117 milliárd.

Megnyugtató hír, hogy a nők 40 év elismert szolgálati idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érinti a törvényi változtatás.

2012-től megváltozik az öregségi nyugdíjak emelésének gyakorlata. A nyugdíjemelést csak az infláció mértékével korrigálják, tehát a nyugdíjak megőrzik reálértéküket, de reálértelemben a jövőben az ellátások nem emelkednek.

Nyugdíj 2012

2012. január 1-től a nyugdíjszámítási rendszernél a kormány újból bevezeti a tisztán infláció alapú indexálás módszerét. Változnak a nyugdíjak, átalakul  és megváltozik korkedvezményes nyugdíjrendszer és a korengedményes nyugdíjrendszer is.

Alapja a személyi jövedelemadó. Aki nyugdíj mellett is dolgozik, az elért kereset együttesét kell tizenkettővel elosztani. Rokkantsági nyugdíj esetén a káresemény bekövetkezte előtti négy hónapnyi kereset lesz a nyugdíj alapja. Ez a típusú nyugdíj addig jár, ameddig fennáll a keresetveszteség. Akkor viszont be kell szüntetni, ha a havi bruttó bérének az átlagánál nagyobb a rokkantsági nyugdíj összege. 2010 júliusától a nyugdíjakat minden hónap tizenötödikéig utalják.

Nyugdíjemelés akkor szükséges, ha a GDP növekedése nem éri el a 3 százalékot. Nyugdíjprémium pedig akkor jár, ha a GDP növekedése meghaladja a 3.5 százalékot. A nyugdíjtörvény 2012 szerint emelkedik a méltányosságból adható jövedelemhatár összege, kivételes esetben a 75.000 forintot meg nem haladó összegből élők számára engedélyezik a nyugdíjemelést.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj: özvegyi nyugdíj jogosultság és szabályok

Ideiglenes özvegyi nyugdíj: özvegyi nyugdíj jogosultság és szabályok. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 2012-ben annak a nyugdíjnak a 60%-át jelenti, amely az elhalálozott személynek járt, vagy járt volna 3 féle jogcímen halála idejekor, melyek az alábbiak: öregségi-, rokkantsági-, vagy baleseti nyugdíj. Az özvegyi nyugdíj alapja más módon számítódik, ha a jogszerző nyugdíjasként halálozott el, és más módon, amennyiben aktív jogszerzőként. Első esetben a jogszerzőnek az elhalálozás hónapjára esedékes saját jogú nyugdíja képezi az özvegyi nyugdíj alapját, míg második esetben a jogszerzőnek a halála időpontjában járó saját jogú nyugellátását számítják ki. A saját jogú nyugellátásban nem részesülő személy részére járó nyugdíj mértékének alapja 60%, míg a saját jogú nyugellátásban részesülő személynek 30% képezi a nyugdíj alapját. Ezek a %-os meghatározások annak az összegnek a százalékai, amelyek az elhalálozott személynek járt, vagy járt volna halála időpontjában. Az aktív, tehát nem nyugdíjas státuszban elhalálozott személy özvegyi nyugdíját a saját jogú nyugellátás kiszámításával analóg módon határozzák meg. Amennyiben az elhunyt személy magán nyugdíjpénztári tag volt, úgy az özvegyi nyugdíj megállapítására csakis a társadalombiztosítási szabályok alapján kerülhet sor. Ennek feltétele az, hogy az elhalálozott személy egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Ha ez nem történt meg, akkor az elhunyt személy saját jogú nyugellátása, a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kiszámított összeg 75%-a. A magán nyugdíjpénztári tag egyéni számláján összegyűlt összeg átutalását a hozzátartozónak kötelessége bizonyítania. Lehet kérni ú.n. együtt folyósítást, amely az özvegyi-, és a saját jogú nyugellátás együttes folyósítását jelenti. Ezen összeg felső határa 2011. január 1.-től 72.820.-Ft. Baleseti hozzátartozói nyugdíj abban az esetben jár, amennyiben az elhunyt személy halálának okai az alábbiak: - üzemi baleset - nem üzemi baleset, de a jogszerző baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült - nem üzemi baleset, de a jogszerző baleseti táppénz folyósítási tartama alatt hunyt el és valószínűsíthető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult Létezik még egy típusa a fenti nyugdíjaknak, ez pedig az ú.n. fokozott gondoskodás, amely jelentősen más szabályozást jelent az egészség-, és a nyugdíjbiztosítás témakörében. Ez a fokozott gondoskodás az üzemi balesetben elhunyt személyek hozzátartozóinak nyújt segítséget. A baleseti özvegyi nyugdíj megállapításakor nem meghatározó a jogszerző személy szolgálati ideje. A 2010. évi CLIV. tv. szól az özvegyi járadékról, mely nyugdíj típus kiegészíti a hozzátartozói nyugellátások körét. Özvegyi járadék azon személyt illeti meg, akinek elhunyt hozzátartozója özvegyi nyugdíjra jogosult. Ez esetben az egyéni számláján hivatalosan nyilvántartott befizetései alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap fizeti ki az özvegyi nyugdíjra jogosult személynek az ú.n. özvegyi járadékot. Ennek feltétele még az is, hogy az özvegyi járadék összege magasabb legyen, mint a jogszabályban meghatározott özvegyi nyugdíj összege. Fontos tudni, hogy özvegyi nyugdíj nem fizethető özvegyi járadék juttatása esetén.